De�k Ferenc (S�jt�r, 1803. okt. 17. – Bp., 1876. jan. 28.): �llamf�rfi, jogtud�s, az MTA tagja (t. 183g, ig. 1855). Zala vm.-i k�z�pbirtokos csal�db�l sz�rmazott. A gy�ri ak.-n 1817–1821 k�z�tt jogi �s b�lcs�szeti tanulm�nyokat folytatott. 1823-ban �gyv�di oklevelet nyert. Zal�ban vm.-i szolg�latot v�llalt. 1832-t�l h. alisp�n, 1833-ban pedig lemondott b�tyja, ~ Antal hely�be a vm. ogy.-i k�vet�v� v�lasztott�k. M�j. 1-�t�l vett r�szt az ogy. tan�cskoz�sain, ahol a jobb�gyk�rd�sben, a lengyelek �rdek�ben, valamint a vall�s- �s a sz�l�sszabads�g �gy�ben tartott szabadelv� felsz�lal�saival csakhamar a reformellenz�k vez�regy�nis�gei k�z� emelkedett. Az 1839–40-i ogy.-n ism�t Zala vm. k�vete volt, s tev�kenys�g�vel nagy r�szben hozz�j�rult ahhoz, hogy a b�csi korm�ny id�legesen felhagyott a ny�lt er�szakkal. Az 1840 tavasz�n meghirdetett amneszti�val szabadon engedte Kossuthot, valamint a Lovassy-per el�t�ltjeit, �s megsz�ntette a folyamatban lev� h�tlens�gi pereket. Az ogy. egy ~ eln�ks�ge alatt m�k�d� bizotts�gra (Klauz�l, Bezer�dj, E�tv�s) b�zta a b�ntet�t�rv�nyk�nyv tervezet�nek el�k�sz�t�s�t, amelyet a k�vetkez� ogy.-nek kellett volna j�v�hagynia. A bizotts�g 1841–42-ben k�sz�tette el a kor sz�nvonal�n �ll� javaslatait: mell�zte a testi �s a hal�lb�ntet�st; tervezte az �risz�k elt�rl�s�t, valamint esk�dtsz�kek �s szakb�r�s�gok bevezet�s�t. A tervezet azonban a k�vetkez� ogy. f�rendi t�bl�j�nak ellenz�s�n elbukott. Az ellenz�k az 1843–44-i ogy.-re a k�ztehervisel�s megval�s�t�s�t �ll�totta programja k�z�ppontj�ba, s Zala vm. ilyen �rtelm� k�veti utas�t�s�nak megakad�lyoz�s�ra a vm.-i konzervat�v reakci� a bocskoros nemess�get is mozg�s�totta a megyegy�l�sre. A k�zgy�l�s idej�n az aulikusok �ltal lep�nzelt szeg�ny nemess�g v�res zavarg�sokat rendezett Zalaegerszegen, mire ~ a s�lyos kileng�sek k�vetkezt�ben lemondott k�vetjel�lts�g�r�l. Az 1843–44-i ogy.-t k�vet�en ~ot k�rt�k fel az ellenz�ki program �ssze�ll�t�s�ra, � azonban az ellenz�k egys�ge �rdek�ben ez el�l kit�rt. Az 1847–48-i ogy.-r�l ~ ism�t t�vol maradt; a zalai rendek csak az 1848. m�rc.-i esem�nyeket k�vet�en h�vt�k vissza egyik kor�bbi k�vet�ket �s k�ldt�k hely�be ~ot, aki m�rc. 20-�t�l r�szt vehetett a nagy fontoss�g� t�rv�nyjavaslatok kidolgoz�s�ban. Az els� felel�s miniszt�riumban Batthy�ny Lajos az igazs�g�gyi t�rca v�llal�s�ra k�rte fel; az els� n�pk�pviseleti ogy.-re pedig a s�megi v�laszt�ker�let k�ldte k�pvisel�j��l. Igazs�g�gyminiszterk�nt legjelent�sebb t�nyked�se a m�rc.-i t�rv�nyek �ltal m�g �rintetlen�l hagyott h�b�ri maradv�nyok felsz�mol�s�t c�lz� t�rv�nyjavaslatok kidolgoz�sa volt, amelyek szept.-ben ker�ltek az ogy. el�. A javaslatok k�z�l szept. 25-�n hat�rozatt� emelt�k a sz�l�d�zsma elt�rl�s�t, t�rv�nny� azonban sem ez, sem m�s ez ir�ny� kezdem�nyez�sei m�r nem v�lhattak. Kor�bban, aug. v�g�n a korm�ny �s az ogy. Batthy�ny Lajossal egy�tt B�csbe k�ldte, hogy kompromisszumot �rjenek el az udvarral, k�ldet�s�k azonban eredm�nytelen maradt. Szept. 11-�n Jela�i� t�mad�s�nak h�r�re Batthy�nyval egy�tt � is lemondott t�rc�j�r�l. Miut�n Batthy�ny korm�nyalak�t�si k�s�rlete v�g�l is eredm�nytelen maradt, ~ tov�bbra is r�szt vett az ogy. munk�j�ban �s dec. 31-�n tagja lett annak a Windischgraetzhez menesztett ogy.-i k�ld�tts�gnek, amelynek a b�ke helyre�ll�t�s�t kellett megk�s�relnie. A jan. 3-i bicskei tal�lkoz�n Windischgraetz felt�tlen megad�st k�vetelt. Felt�teleit ~ nem v�llalta, Pestr�l hazament kehidai birtok�ra, ahol visszavonults�gban t�lt�tte a k�vetkez� �veket. 1850 tavasz�n Schmerling osztr�k igazs�g�gyminiszter megh�vta egy mag�njogi k�rd�sekkel foglalkoz� �rtekezletre, ~ azonban a r�szv�tel el�l udvarias, de hat�rozott hang� lev�lben kit�rt. Ezzel ~ lett a megszem�lyes�t�je a passz�v ellen�ll�s politik�j�nak. 1854-ben ~ Pestre k�lt�z�tt, �s az „Angol kir�lyn�” sz�ll�ban b�relt lak�st, amely r�videsen gy�lekez�helye lett politikai elvbar�tainak. Itt fejtette ki n�zeteit n�h�ny bizalmas�nak az egy�tt nem m�k�d�s politik�j�r�l, az 1848-as t�rv�nyekhez val� ragaszkod�sr�l. Az Okt�beri Diploma (1860) kiad�s�t k�vet�en megh�vt�k az 1861 jan.- m�rc.-�ban tartott orsz�gb�r�i �rtekezletre. Az 1861. �pr. 6-�n megny�l� ogy.-en a pest-belv�rosi v�laszt�ker�letet k�pviselte, s p�rtja, a Felirati P�rt kisebbs�gben volt a Teleki L�szl� k�r�l csoportosul� Hat�rozati P�rttal szemben. ~ �s p�rtja t�nyk�nt fogadta el a fenn�ll� �llapotokat, �gy Ferenc J�zsef uralkod�s�t, s ennek megfelel�en „felirat”-ban k�v�nta az uralkod�t t�j�koztatni az ogy. �ll�spontj�r�l. ~ csak fokr�l fokra tudta a hat�rozati p�rtiak egy r�sz�t a maga oldal�ra �ll�tani, s Teleki L�szl� �ngyilkoss�g�t k�vet�en m�j. 13-�n tette meg felirati javaslat�t. A j�n. 5-i szavaz�son ~ javaslata h�rom sz�t�bbs�ggel gy�z�tt, azonban az uralkod� leirata a feliratban foglaltakat visszautas�totta. Az ogy. feloszlat�sa, a k�vetkez� �jabb �nk�nyuralomra ~ csak a t�rv�nyek passz�v v�delm�nek politik�j�t aj�nlhatta. 1865 elej�n jelentette meg egy tanulm�ny�t Lustkandl osztr�k szerz� �llamjogi tanulm�ny�val vit�zva. 1865. �pr. 16-�n jelent meg a Pesti Napl�ban a „h�sv�ti cikk” n�ven emlegetett �r�sa (M�g egy sz� a Botschafternek �pr. 9-iki czikk�re), amely az 1848-as t�rv�nyek fenntart�sa mellett mag��v� teszi Apponyi Gy�rgy 1862 v�gi javaslatait a Pragmatica Sancti�b�l foly�an a k�l- �s had�gy, valamint a p�nz�gyek k�z�ss�g�r�l. ~ ezzel szavai ellen�re elt�rt az 1848-i t�rv�nyekt�l, mert azok f�lre�rthetetlen�l kimondt�k a had- �s a p�nz�gyek �n�ll� int�z�s�t. �gy indultak meg a kiegyez�si alkudoz�sok, majd 1865 dec.-�re �sszeh�vt�k az ogy.-t, amelyen az egykori felirati p�rt nagy t�bbs�ggel rendelkezett, s ~ ism�t a pestbelv�rosi ker�letet k�pviselte. Az osztr�k–porosz h�bor� kirobban�sa miatt az ogy.-t elnapolt�k. ~ az osztr�k veres�get nem haszn�lta fel nagyobb engedm�nyek el�r�s�re, de az udvar egyes k�pvisel�i m�g a birodalom szorult helyzet�ben is sokallt�k a kirajzol�d� engedm�nyeket. A kiegyez�si t�rgyal�sok Beust k�l�gyminiszteri kinevez�se ut�n gyorsultak meg. Andr�ssy, E�tv�s �s L�nyay vett�k r� ~ot, hogy egyezz�k bele a v�m- �s k�lkereskedelmi politika, a k�zvetett ad�k, valamint a p�nzrendszer k�z�ss�g�be, s ilyen alapon l�trej�hetett a meg�llapod�s. 1867. febr. 17-�n, sor ker�lt az �j m. miniszt�rium kinevez�s�re Andr�ssy Gyula gr. eln�klet�vel. ~ a miniszt�riumban nem v�llalt szerepet. Az 1867-i kompromisszum a had-, k�l- �s p�nz�gyek k�z�ss�g�vel az �llami f�ggetlens�g l�nyeges csorbul�s�t jelentette. Ugyanakkor a korl�tlan abszolutizmus megsz�ntet�se, a politikai viszonyok rendez�d�s�nek lehet�s�ge a kor�bbin�l biztosabb alapokat teremtett a t�k�s gazdas�g tov�bbi kibontakoz�sa, valamint az elnyomott oszt�lyok elk�vetkezend� t�rsadalmi k�zdelmei sz�m�ra. ~ kit�ntet�st, rangot nem fogadott el. Egy ideig a k�pvisel�h�zban megmaradt m�g p�rtja vez�r�nek; tekint�lye, befoly�sa is jelent�s maradt, de nemsok�ra m�r kritikusan kellett szeml�lnie a k�tes p�nz�gyekkel �sszebonyol�d� politikai �letet. Purit�n egy�nis�ge, ifj�kori liber�lis n�zeteihez val� ragaszkod�sa, logikus el�ad�sm�dja tiszteletet �bresztettek ir�nta. Az �llam �s az egyh�z sz�tv�laszt�s�nak, a k�telez� polg�ri h�zass�g bevezet�s�nek sz�ks�gess�g�r�l tartott 1873. j�n. 23-i k�pvisel�h�zi felsz�lal�s�t k�vet� tapsvihar utols� nyilv�nos szerepl�s�t jutalmazta. Az irodalom k�rd�sei ir�nt is �rdekl�d�tt. V�r�smartyhoz ifj�kor�t�l fogva szoros bar�ts�g f�zte, a k�lt� hal�los �gy�n �t k�rte fel gyermekeinek gy�mj�ul. Arany J�nossal, Kem�ny Zsigmonddal, Gyulai P�llal stb. is bar�ti viszonyba ker�lt, r�szben �gy alakult ki az �n. irodalmi De�k-p�rt. F. m. K�vetjelent�s az 1839–40-ki orsz�ggy�l�sr�l (Hertelendy K�rollyal k�z�sen, Pest, 1842, a jelent�st Ferenczi Zolt�n adta k�zre); D. F. �s Hertelendy K�roly k�t k�vetjelent�se az 1832/36. �s 1839/40-iki orsz�ggy�l�sr�l (Bp., 1904); Az 1847-i Ellenz�ki Nyilatkozat (Kossuth tervezet�nek D. �ltal jav�tott sz�vege, kiadta Barta Istv�n: Kossuth Lajos �sszes munk�i, XI., Bp., 1951); Adal�k a magyar k�zjoghoz (Pest, 1865); D. F. h�sv�ti cikke �s a kiegyez�st v�d� besz�de (bevezette Fayer Gyula, Bp., 1916); De�k v�lasza Kossuth Cassandra-level�re (Pesti Napl�, 1867. m�j. 30. sz.; a Kossuth-lev�l: Magyar �js�g �s Pesti Napl� 1867. m�j. 26. sz., valamint r�piratk�nt: Pest, 1867); D. F. Besz�dei (�sszegy�jt�tte K�nyi Man�, I–VI. Bp., 1882–97); D. F. eml�kezete (I. Gondolatok, 1833–1873, II. Levelek, 1822–1875, Bp., 1889–90). – Irod. Csengery Antal: D. F. eml�kezete (Bp., 1877); Pulszky Ferenc: D. F. (Bp., 1879); Ferenczi Zolt�n: D. �lete (I–III. Bp., 1904); E�tv�s K�roly: D. F. �s csal�dja (I–II, Bp., 1905); Gyulai P�l: Eml�kez�s D. F.-re (Bp., 1906); Hal�sz Imre: Egy let�nt nemzed�k. D. F. (I–V. Nyugat, 1910–11);  Wlassics Gyula: D. F. (Bp., 1923); Sz�ll K�lm�nn� V�r�smarty Ilona: Eml�keim D. F. politikai �s mag�n�let�b�l (Bp., 1926); Egry Ir�n: D. F. (T�rt�neti arck�p, Bp. 1941); D�nyi K�roly: Kossuth �s a D.-p�rt h�rlapi vit�ja 1867-ben (Kolozsv�r, 1941); Magyarorsz�g t�rt�nete (II. Bp., 1964); Szabad Gy�rgy: Forradalom �s kiegyez�s v�lasz�tj�n (Bp., 1967). – Szi. Miksz�th K�lm�n: Az �n kort�rsaim (Bp., 1904).